XIV. Leo – szemelvények az első két hónap történéseiből

Fülep Dániel

Sokakban felmerül a kérdés, hogy Franciscus után vajon milyen folytatást valósít meg XIV. Leo? Mindössze két hónappal a konklávé óta mire derült fény a katolikus tradícióval való kapcsolatából? E rövidke írásban nem lehetséges átfogó és részletes képet adni XIV. Leo tevékenységéről, de néhány szemelvény segítségével mégis rá lehet mutatni a kezdeti irányválasztásra.

Pályafutás

Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban (Amerikai Egyesült Államok, Illinois állam). Édesapja a francia–olasz származású, édesanyja spanyol. Szent Ágoston rendjébe lépett (amelynek Martin Luder is tagja volt), majd 1981. augusztus 29-én letette az örökfogadalmat. 1982. június 19-én Rómában szentelték pappá.

1987-ben teológiából doktori fokozatot szerzett. 1988-ban Peruba, a trujillói misszióba küldték, hogy a Chulucanas, Iquitos és Apurímac vikariátusokban az ágostonos jelöltek közös képzését vezesse. Ez a misszió 11 évig tartott, ezután kinevezték a chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, később pedig a rend általános perjelévé. Így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért.

Franciscus 2014. november 3-án kinevezte a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává, és ezzel szufári címzetes püspöki méltóságra emelte. 2014. december 12-én szentelték püspökké. Franciscus 2019-ben a Klérus Kongregációja, 2020-ban a Püspöki Dikasztérium tagjává nevezte ki. 2020. április 15-én kinevezte a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 2023-ban a Püspöki Dikasztérium prefektusává. Prefektusi kinevezésével együtt elnyerte az érseki rangot is.

Az Evangelizációs Dikasztérium Elsődleges Evangelizáció és új Részegyházak Részlege, a Hittani Kongregáció, a Keleti Egyházak Kongregációja, a Klérus Kongregációja, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja, a Kultúra Pápai Tanácsa, a Törvényszövegek Pápai Tanácsa, valamint a Vatikánvárosi Állami Pápai Bizottsága tagja volt. Robert Prevost bíboros 2025 február óta a Máltai Lovagrendnek is a tagja.

Franciscus bizalmasa

Robert Francis Prevost a felemelkedését közvetlenül Franciscus személyes támogatásának köszönheti. Franciscus semmiképpen sem nevezte volna ki Prevost bíborost a Püspöki Dikasztérium prefektusának igen befolyásos pozíciójába, hacsak nem lett volna teljesen biztos benne, hogy számíthat rá hasonló gondolkodású jelöltek azonosításában és ajánlásában a megüresedett székek ordináriusaiként. A zsinati püspökök a forradalom mozgatórugói: ezért menesztették Joseph Strickland püspöpöt Tylerből, Texasból, és – az LMBTQ párti – Robert McElroy-t beiktatták Washingtonba, mindkettőt Prevost idejében. Franciscus tehát egészen biztosan partnerre, megbízható munkatársra talált a fölfedezett perui tehetségben. 

Megválasztása

Dominique Mamberti protodiakónus bíboros 2025. május 8-án 19.12-kor kihirdette a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről a várakozó népnek a választás eredményét. „Habemus papam!”: Robert Francis Prevost, aki XIV. Leó néven mutatkozott be.

Címer és jelmondat

XIV. Leó lényegi vonásaiban megerősítette a püspökké szenteléséhez választott korábbi címerét, valamint az „In Illo uno unum” jelmondatát. A Vatikáni Rádiónak 2023 júliusában adott interjújában maga Prevost érsek fejtette ki: „Amint a püspöki jelmondatomból is kitűnik, az egység és a közösség része a Szent Ágoston-rend karizmájának, valamint az én cselekvés- és gondolkodásmódomnak is. Nagyon fontosnak tartom a közösség előmozdítását az Egyházban, és jól tudjuk, hogy a közösség, a részvétel és a misszió a szinódus [a szinodalitásról] három kulcsszava.”

Címerében a kulcsok fölött mitra található. Mint ismeretes XVI. Benedek változtatta meg címerében a tiarát mitrára, amit Prevost is megtartott.

Első beszéde, első szentmiséje a Sixtus-kápolnában

2025. május 8-án este a Szent Péter-bazilika központi loggiájáról mondott – papírról olvasott – első szavai egyebek mellett a következő voltak: 

„Együtt kell keresnünk, hogyan lehetünk misszionárius Egyház, olyan Egyház, amely hidakat épít, párbeszédre törekszik, mindig nyitott, hogy befogadjon – mint ez a tárt karokat szimbolizáló tér –, hogy befogadjon mindenkit, mindazokat, akiknek szüksége van szeretetünkre, jelenlétünkre, akik párbeszédre és szeretetre vágynak. … Szinodális Egyház akarunk lenni, úton járó Egyház, mely mindig békére törekszik, mindig szeretetre törekszik, mindig közel lenni igyekszik, különösen azokhoz, akik szenvednek.”

XIV. Leó május 9-én, péntek délelőtt tizenegy órakor szentmisét mutatott be a választó bíborosokkal a Sixtus-kápolnában. Annak rendes oltára helyett szembemiséző oltárt hozatott be, amire még oldalvást sem került feszület. Az olvasmányt és a szentleckét nők olvasták.

Néhány példa az első intézkedések közül

Május 22-én megerősítette a nők pappá szentelését támogató Monsignore Beat Grögli megválasztását a svájci St. Gallen új püspökévé.

Szintén május 22-én a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma titkárává Tiziana Merletti nővért nevezte ki, megtartva egyúttal a Franciscus által kinevezett Simona Brambilla nővért a prefektusi székben. Ezzel egy szentszéki dikasztériumot teljes egészében női irányítás alá vont.

Június 27-én XIV. Leó José Antonio Satué Huerto püspököt nevezte ki a Málagai Egyházmegye püspökévé, aki a Fiducia Supplicans lelkes támogatója.

Július 1-én Víctor Manuel Fernández bíborost megerősítette a Hittani Kongregáció élén.

Július 3-án a teremtett világ megőrzéséért szóló új miseszöveget tett közzé.

Július 10-én kinevezte a 47 éves Thomas Hennen atyát az amerikai Baker új püspökévé, aki a homoszexualitást és a transzneműséget illetően elmúlt években folyamatosan a homoszexuális aktivisták nyelvezetét használta, amikor "transznemű személyekről" és "LMBT+ katolikusokról" beszélt.

Összegzés

XIV. Leo semmi kétséget nem hagy afelől, hogy Franciscus nyomvonalán kíván tovább haladni, célja a II. Vatikáni Zsinat teljes megvalósítása az ún. szinodalitás értelmében. Elődjének hagyatékát dicséri, újra és újra kinyilvánítja, hogy Franciscust szentnek tekinti. Különösképpen is magáénak érzi a Laudato si’ és Fratelli tutti kezdetű enciklikák üzenetét. Kulcsszavai között van a klímaváltozás, a szociális gondoskodás, az egység, az integráció, a meghallgatás, a nyitottság, mesterséges intelligencia, ökológiai válság, együttérzés, kísérés stb. Mondanivalójából ugyanakkor hiányzik az egy igaz katolikus hitre való megtérésre és a bűnbánatra való felszólítás, Krisztus keresztjének a hirdetése. Az Amoris Laetitia, az Abu-Dzabi nyilatkozat, Pachamama, a Traditionis Custodes, a Fiducia Supplicans stb. botrányaival nemhogy nem száll szembe, de ráerősít minden eddigi tévtanításra és gyakorlatra. Szemléletmódját jól tükrözi a legutóbbi vasárnap, július 13-án Castel Gandolfo terén a Lk 10,25–37 evangéliumához fűzött magyarázata, amelyben kijelenti: 

"Ahhoz tehát, hogy örökké éljünk, nem a halált kell kijátszani, hanem az életet kell szolgálni, vagyis másoknak kell gondját viselni abban az időben, amelyen osztozunk. Ez a legfőbb törvény, mely minden társadalmi szabályt megelőz, s amely minden társadalmi szabálynak értelmet ad."

 Mindent egybevéve úgy látszik, hogy XIV. Leo pontosan azt folytatja, amit Franciscus abbahagyott, csak éppen mélyrehatóbb, alaposabb munkát végez, kifinomultabb eszközökkel. A Novus Ordo embere, aki sem neveltetésében, sem az egyházi rendben nem köthető már a zsinat előtti időkhöz: a modernizmus minden elődjénél eredetibb képviselője.„Józanok legyetek és vigyázzatok, mert a ti ellenségtek, az ördög, mint az ordító oroszlán, körüljár, keresvén, a kit elnyeljen.” (1Pt 5,8)