P. Östör Dániel a bécsi Minorita templomban tartott prédikációja

Krisztusban Szeretett Testvéreim, Kedves Hívek, Kedves Bérmálkozók!

Ma abban a kimondhatatlan örömben és kegyelemben van részünk, hogy ebben a gyönyörű Minorita templomban, az évszázadok alatt átimádkozott falak között kiszolgáltathatjuk nektek a bérmálás szentségét.

Emelje lelkünket ez a templom a bérmálás szentségének magasztos mivoltához! Hogyan is történik a bérmálás szentségének kiszolgáltatása? Hogyan alakít át, pecsétel le bennünket a Szentlélek a bérmálásban? Miképpen működik ez a nélkülözhetetlen szentség a lelkünkben?

A püspök ráteszi a kezét a bérmálkozóra, keresztet rajzol a homlokára a krizmával és így szól: "Megjelöllek téged a kereszt jelével, és az üdvösség krizmájával megerősítelek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében". - A bérmálkozó pedig így válaszol: "Ámen".

A keresztény ember, - a krizmával való megkenés és a kézrátétel által, - megkapja a Szentlélek ajándékainak teljességét, amelyek képessé teszik őt arra, hogy szükség esetén akár életét adja azért, hogy Krisztus uralkodjék a lelkekben és a világban.

Mi történik tehát a bérmálás szentségében? Egy új pünkösd! A bérmálásban betölt minket a Szentlélek, és tökéletes keresztényekké tesz minket. A Szentlélek szentté akar bennünket tenni, szentséget akar gyújtani lelkünkben.

"Signo te signo crucis.“ „A kereszt jelével jelöllek téged". A bérmálás szentsége eltörölhetetlen nyomot hagy a lélekben, és a lélek egy magasabbrendű küldetést kap.

Olyan ez, szeretett Testvéreim, mint a tűzbe dobott kő, mely izzani kezd, és egy idő után, maga is képes átadni a tüzet. Évekkel ezelőtt megismerkedtetek a katolikus tanítás tökéletességével, a katolikus örök liturgia pótolhatatlan magasztosságával. És ez magával ragadott benneteket. Úgy éreztétek, hogy igen, ez az amit kerestem egész életemben. Otthonra találtatok az Egyházban, családra leltetek a Szentháromságban. S ez közösségeket hoz létre, ennek nyomán barátságok, imaláncok alakulnak, ahol megtaláljuk a helyünket a világban.

Tűzbe dobott kőként a bérmálkozók ma küldetést kapnak. Ezt az izzó szeretetet nem tarthatjátok meg magatoknak, hanem tovább kell adni ott, ahová az Isten rendel, ahová az Isten elküld benneteket. Szép szavak ezek, de látjuk a szentek életében, hogy milyen borzalmas nehézségek árán megvalósítható küldetés ez.

A bérmálásban kapott kegyelmek felkészítenek benneteket, hogy a hitet állhatatosan megvalljátok, és bátran harcoljatok az Egyház ellenségei, a hit ellenségei, az üdvösség ellenségei, Isten ellenségei ellen. Katonákká lesztek, harcosokká váltok, akár István vagy László királyunk. Harcolnotok kell majd, és harcolni fogtok akár Szent Gellért püspök, vagy Szent Erzsébet asszony, vagy Kapisztrán Szent János vagy Mindszenty bíboros. Micsoda megtiszteltetés beállni abba a sorba, ahol ők álltak a történelemben? Micsoda magasztos küldetés a legnagyobbnak, legfölségesebbnek csapatában szolgálni, a királyok Királyáért, akár életünket is adni? Nagy dolgokra még nem kell gondolni, de minden bizonnyal Krisztus már előkészítette a keresztet, melyet fel kell vinnünk majd nekünk is a Golgotánkra. A Krisztusért vállalt vértanúság a kicsinek tűnő dolgokban kezdődik. Felvállalni egy osztályközösségben, hogy imádkozol evés előtt, vagy a munkahelyeden, hogy rózsafüzér van nálad. Vértanúság bizony, kis dolgokban segíteni társaidat, lelki támasz lenni a körülötted lévőknek, imádkozni a lelkiatyákért, a halottakért, az Egyházért, akkor is ha fáradt vagy, ha kimerültél. Vállalni az emberek megvető tekintetét amikor meg kell vallanod, hogy nem vagy hajlandó megtaposni az Urat, hogy megveted az Egyház modernizálását, hogy inkább engedelmeskedsz a minden korok Egyházának, mint divatos ideológiáknak.

A lélek a Szentlélektől kap erőt, különösen a Szentlélek HÉT AJÁNDÉKÁN keresztül. "...et confirmo te chrismate salutis...; és megerősítelek az üdvösség krizmájával...".

A Szentlélek nekünk adja a

1. bölcsesség, 2. értelem, 3. tanács, 4. erő, 5. tudomány, 6. jámborság, 7. istenfélelem ajándékát.

Ezek természetfölötti képességek és tulajdonságok. Az ember önmagában nem képes birtokolni vagy kifejleszteni ezeket. A Szentlélek megvilágosító kegyelmével azonban csodálatos dolgokra vagyunk képesek. Olyan ez, mint egy gyermek, aki még nem tud szépen rajzolni, de egy művész azt mondja: gyere, ülj az ölembe, és rajzoljunk együtt! És egy fantasztikus festmény születik a gyermek kezei alatt!

A Szentlélek is hasonlóképpen mögöttünk áll, vezeti kezünket, ír az életünkkel, formálja a lelkünket. A Szentlélek egy magasabbrendű létet ad, hogy egy magasabbrendű küldetést tudjunk beteljesíteni életünkben, hogy az ő erejével nagy és fontos dolgokat tudjunk véghez vinni.

Isten mindig ott van velünk! Hallgassunk rá, kövessük őt! Viselkedjünk úgy, mint Isten gyermekei minden nap, minden percben. Igen, ha röviden fogalmazzuk: a megszentelő kegyelem nem más, mint Isten jelenléte a lelkünkben. A Szentlélek bennünk van, ő a világosság, ő Isten világossága.

És ne felejtekezzetek el mennyei édesanyátokról, a Boldogságos Szűz Máriáról, a Magyarok Nagyasszonyáról sem! Kérjétek őt, hogy álljon mellettetek, hogy méltóképpen fogadjátok a szentséget. Fogadjátok a Szentlelket nagy vágyakozással, és abban a szilárd reményben, hogy életünk végén majd meglátjuk Istent: ő az örökkévalóság, ő a boldogság, ő a mi örök életünk. Ámen.