„Boldogok a békességszerzők” – Imafelhívás a békéért
„Ó áldott Szűzanya, királynőnk és közbenjárónk, fogadd el irgalmasan könyörgésünket!”
A húsvét nyolcad örömteli napjaiban, amikor még mindig fülünkben cseng a húsvéti vigília mennyei éneke – „Exsultet iam angelica turba caelorum” – „Immár ujjongjon a mennyben az angyalok kórusa”, itt a földön a háború kegyetlen és nyomasztó zaját halljuk, talán soha nem tapasztalt erővel.
Ezért ismét arra kérem Önöket, hogy buzgóbban imádkozzunk, ahogyan néhány hónappal ezelőtt az Szeplőtelen Szűzanya - kilenced idején is kértem:
„Könyörögj értünk, Béke Királynője, és add meg a háború sújtotta világnak azt a békét, amely után a népek sóvárognak: a békét az igazságban, az igazságosságban és Krisztus szeretetében.”
Az idei húsvéti napokban a világbékétől továbbra is távolodunk. Erre azonban mindannyiunknak válaszolnunk kell!
A Szentatya, XIV. Leó pápa az elmúlt napokban világosan fogalmazott:
„Sokat kell imádkoznunk. De utakat is kell keresnünk a párbeszédre […] hogy kimondhassuk: nem akarunk háborút, békét akarunk.”
Mit tanít nekünk Aquinói Szent Tamás a békéről? Nem ismételhetjük elégszer: az igazi béke – a szó valódi értelmében – csak a jó emberek közös, jóra irányuló törekvéséből születhet meg. A gonosz nem képes valódi békére. Az a látszatbéke, amelyben a gonosz él, az Írás szerint ilyen:
„…a tudatlanság nagy háborúságában élnek, és még ezt a bajt is békének nevezik.” (Bölcs 14,22)
Ez ma is gyakran igaz a látszólagos béketeremtőkre. A béke ugyanis a rendből fakad, a rend helyreállítása pedig bölcsességet kíván. Ezért kapcsolja Szent Tamás a békességszerzők boldogságát (Mt 5,9) a bölcsesség ajándékához.
Ma különösen nagy szükségünk van valódi, bölcs és hívő béketeremtőkre!
Az igaz egyetértés ereje és a fentről jövő áldás minden nehézséget legyőz – még a gonoszt is. Sajnos ezt kevesen értik meg igazán. A világ fejedelme, a sötétség ura – az Apokalipszis vörös sárkánya – ma is tevékenyen működik, és a gonoszságot szervezi a világban, sőt még az Egyházban is.
Súlyos hiba ezt a valóságot figyelmen kívül hagyni, és nem természetfeletti módon válaszolni rá.
Ezért minden természetfeletti eszközt igénybe kell vennünk, és nem szabad elfáradnunk az imádságban. Különösen imádkozzuk gyakran a szentolvasót erre a szándékra. A papok pedig, amikor a rubrikák engedik, mondják a szentmisét pro pace votív miseformulákkal.
Jaidhof, 2026. április 9., csütörtök, húsvéti nyolcadában
Johannes Regele atya,
tartományi elöljáró
