Megkezdte működését a farkasgyepűi Szent Kereszt Előperjelség

Cima da Conegliano, Konstantinápolyi Szent Ilona

A Szent X. Piusz Papi Testvérület 2020. szeptember 14-én hivatalosan is megnyitotta első magyarországi előperjelségét, amelyet a Szent Kereszt oltalmába ajánlottak. A Legszentebb Áldozatot a közösség elöljárója, P. Klaus Wilhelm mutatta be P. Aradi László és más papok, valamint a közösség barátai, szimpatizánsai jelenlétében.

A házban jelenleg 2 pap és 1 laikus segítő él, valamint a Kessel házaspár, akik az isteni Gondviselésben bízó, áldozatkész szívvel közel 20 éven át tartó munkával felépítették és gondozták az előperjelségnek most otthont adó ingatlant.

Kérjük mindazokat, akik szívükön viselik a Szent X. Piusz Papi Testvérület magyarországi misszióját, hogy imádságukkal támogassák a most megkezdett művet. A Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya járjon közben értünk imádságával!

P. Klaus Wilhelm prédikációja Farkasgyepűn 2020. szeptember 14-én, a Szent X. Piusz Papi Testvérület első magyarországi perjelségének megnyitása alkalmából

Főtisztelendő, kedves Testvéreim! Tisztelt Kessel Úr és Kessel Asszony! Kedves Barátaink!

A Szent Kereszt felmagasztalását ünnepeljük ma. Ezt a napot választottuk, hogy hivatalosan is megnyissuk a farkasgyepűi előperjelséget, és hogy családias közegben, a ház közösségével és néhány testvérünkkel együtt megüljük ezt az ünnepet. Jóllehet a Szent X. Piusz Testvérület már harminc éve tevékenykedik Magyarországon, a farkasgyepűi alapítás mégis az első állandó ház, amely egy papi közösség otthonául szolgál – erre használjuk a perjelség elnevezést. P. Aradi és jómagam vagyunk az első papok, akik innen végezzük majd tevékenységünket. Természetesen reménykedünk abban, hogy lelki közösségünkhöz idővel más papok is csatlakozni fognak.

Nem kellett túl sokat töprengenünk azon, hogy perjelségünket kinek az oltalmába ajánljuk. P. Aradi javaslata a Szent Kereszt volt. Miért is? Azok a papok, akik a jelen liberális fősodor közepette kiállnak a konzervatív és tradicionális értékrend mellett, szenvedést vállalnak magukra ezzel: mindenütt a világban – és hasonlóképpen Magyarországon és különösen itt, a Veszprémi Főegyházmegyében – hátrányos megkülönböztetésének és üldözésének vannak kitéve a püspökök részéről. P. Aradi és más hagyományhű papok „ódákat zenghetnének“ erről.

A Szent Kereszt patronátusa a Szentmiseáldozatra is ráirányítja figyelmünket. A mi korunkban a botrány sziklája ez, „amelyet az építőmunkások elvetettek“, és amely „szegletkővé lett: az Úr tette ezt, és csodálatra méltó a mi szemeink előtt“. (Zsolt 118,22; Mt 21,42)

Az építőmunkások jelen összefüggésben nem mások, mint azok, akik az Egyházban a felelősséget hordozzák, akiknek építeniük kellene, jelenleg azonban inkább az Egyház lerombolásával foglalkoznak. Többek között arra figyelhetünk fel, hogy az a pap, aki a Szentmiseáldozatot a tiszteletreméltó, hagyományos, tridenti formában ünnepli, előbb vagy utóbb a modernista szellemben gondolkozó felsőbb egyházi hatóság célkeresztjébe kerül. Lehet minderre magyarázatot találni? Hogyan lehetséges, hogy az Egyház azt akarja betiltani, ami századokon át a legszentebb, a hit lényege volt? A válasz így hangzik: Igen, létezik magyarázat minderre. Amint Őexcellenciája, Marcel Lefebvre érsek gyakran kifejtette, a Szentáldozat ebben a formában üldözve lesz, mert nem ökumenikus és liberális szemléletű, hanem színtisztán katolikus. Középpontjában a mi Urunk, Jézus Krisztus áll, mint egyetlen Úr és egyetlen Üdvözítő, mint egyetlen valóságos Isten, aki önmagát adta az emberek üdvösségéért a Kereszten, és aki ilyen módon – minden más alternatívát kizárva – üdvözített bennünket.

„In cruce salus! A keresztben az üdvösség!“ Igen, a világ ezt másképpen szeretné: nem akar a Kereszt üzenetéről hallani. Inkább élvezetekkel teli, felszínes életvitelre rendezkedik be, Isten nélkül, a Credo nélkül, a Tízparancsolat nélkül. Inkább követi megbabonázva a mulandó és technicizált világ elektronikus lidércfényét, ahelyett, hogy lelke örök üdvösségén munkálkodna. Ahogyan egykor a Jézus keresztje alatt bámészkodó emberek is kimondták: „…szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.“ (Mt 27,40; Mk 15,32)

Mi ellenben Jézus Krisztus szolgáiként másképpen akarunk gondolkodni, a világtól eltérő módon. Megalapítjuk a „Szent Kereszt Perjelséget“, és tudatosan odahelyezzük minden munkánk középpontjába a Keresztet és ezzel együtt a Szentmiseáldozatot. „Mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük.” (1 Kor 1,23) Ebből kell töltekeznie a mi papi lelkiségünknek. Jézus Krisztus ég felé mutató Keresztje számunkra az egyetlen irányjelző, és nem csupán egy tetszés szerint választható lehetőség a világvallások ökumenikus konferenciájának svédasztaláról.

A Kereszt alatt álló Istenanyához akarjuk az embereket elvezetni, és onnan tovább Jézus megnyílt Szívéhez, amelyből „vér és víz ömlött” (Jn 19,34), más szóval: ahonnan az Egyház szentségei létrejöttek. Isten áldó kezére bízzuk magunkat, Ő vezetni fog bennünket.

Itt szeretném őszinte köszönetünket kifejezni Kessel Úrnak és Kessel Asszonynak is. Ők húsz évvel ezelőtt rábízták magukat Isten vezetésére, hogy papoknak otthont építsenek. Ezért dolgoztak fáradhatatlanul ezen a farkasgyepűi telken, erőt, időt és pénzt nem sajnálva. Az események hosszú sorával most ez hirtelen pontosan megvalósult. Isten fizessen meg nekik gazdagon a gondviselésbe vetett bizalmukért és fáradozásaikért!

Azokat, akik most itt jelen vannak, és mindazokat, akik perjelségünkről a jövőben hallani fognak, arra kérjük, hogy csupán egy rózsafüzért imádkozzanak azért, hogy munkánkat siker koronázza. Isten fizesse meg előre! Mi is imádkozni fogunk értük!

Most pedig perjelségünk megnyitásának szentbeszédét zárjuk patrónusunk, a Szent Kereszt jelével: az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.